üveg

Warning: Illegal string offset 'body' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2482

Warning: Illegal string offset 'xtitle' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2485

Warning: Illegal string offset 'xsubtitle' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2486

Warning: Illegal string offset 'xbody' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2487

Warning: Illegal string offset 'xauthor' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2488

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Hefter ablakai

''''Isten felhőkarcolóiban'''', ahogy Le Corbusier a gótikus katedrálisokat nevezte, fontos szerepet töltött be az ablak. Persze nem rögtön a katedrálisok megjelenésének kezdetén. Bár az üveg már a római kortól rendelkezésre állt, a gótika hajnalán az ablak keskeny méretű, táblával vagy a fényt gyéren áteresztő, olajos vászonnal fedett nyílás volt, s csak a sík, a fehér és a színes üveg gyártásának fejlődésével nyert mind fontosabb funkciót, s vált megnövekedett méretével a mai üvegfal elődjévé. Az anyag drágasága miatt eleinte óvatosan alkalmazták. A XIII. században a ciszterciták kifejezetten megtiltották templomaikban a luxus kategóriába sorolt üveg használatát. Ezen nem lehet csodálkozni. Babilóniában Krisztus előtt kétezer évvel a vas teljesen megváltoztatta a Közel-Kelet népeinek erőviszonyát. Az arany árának háromnegyed részébe került, s nyolcszor drágább volt, mint az ezüst.
Az üveg ma sem olcsó mulatság, főként az, amelyet Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész használ, akivel a múltkor egy borús délelőttön templomba tartottunk, a Szent Anna Otthon kápolnájába. Színes üvegablak nézőbe mentünk a művésszel. Az ablakokat ő készítette tavaly karácsonyra, tíz évvel azután, hogy az akkor vadonatúj építményben felszentelték az oltárt díszítő rubinpiros üvegkeresztjét. A borús időjárás felemlítése azért indokolt, mert le kellett mondani a szemle bizonyos hangulati többletéről, amelyet a színes üvegkompozíciót átvilágító napsütés eredményezhetett volna. Szomorúságra így sem volt ok.

 

Amíg Hefter előkészítette a fényképezéshez a háromlábú állványt, néhány otthonlakó hívő halk imája kíséretében szemügyre vehette az ember a misztikus atmoszférát teremtő keresztet, benne a lefelé és felfelé is végtelenséget sugalló spirált, az életigenlés szimbólumát. Utána már egy széken helyet foglalva az ablakokra esett a tekintet, az ablakokra, amelyek színes mezőikkel, alakzataikkal, árnyalataikkal, s bármilyen napszakban, időjárásban az éppen adott fény közvetítésével fokozzák a spirituális hatást, rokonságot teremtve ezen a ponton vallás és művészet között. A színes üvegablakok a szakrális térben a befele fordulást, a lélek mélységeiben való elmerülést segítik. A színes elemeket lehet magyarázni számos szempontból, de mindig az érvényes, amit éppen valaki érez. Mondhatjuk, hogy a kompozíció - címe még egyelőre nincs - ráirányítja a figyelmet az egyén jó tulajdonságaira, összekapcsol a mindenséggel, párbeszédet ösztönöz Istennel. Mondhatjuk azt is, hogy előhívja az ünnepi érzést, akadályokat kicsinyít, átlendít azokon, erősíti a gyengét, szelídíti az erőst, vígasztal a bajban.
''''Szabad kezet kaptam a mű elkészítésekor'''' - mondja a művész, s máshogy nehéz is elképzelni. Azért jó, hogy ''''elhelyezett'''' az egyik ablakon egy Prohászka Ottokár-idézetet. ''''Szeress nagyon, szeress áldozattal, szeress kifogyhatatlanul, szeress - és jobb lesz a világ.'''' Eddig a soha nem időszerűbb idézet. Hátha ez vezet az elengedhetetlen felismerés útjára, hátha ez döbbent a kápolna jóleső csendjében az élet értelmére, teljességére, a felebaráti szeretetre, a szomszéd szenvedésre. A szakrális térbe álmodott alkotással magától értődően nem csupán a hívő, a templomjáró nyer, hanem a művész is. Hefter László gazdag pályáján visszatérő, szívesen vállalt megbízatás az ilyen, akár új dologról, akár restaurálásról van szó.
A teljesség igénye nélkül emlékeztethetünk az Apor-iskola számára készített nagy üvegablakára, a pannonhalmi apátság templomát díszítő munkájára. A sorba kívánkozik a halbturmi (Féltorony), a budapesti ravatalozó, a győri bazilika Héderváry-kápolnáját díszítő Szent István. A jövőben Boldog Gizella, Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Margit és Szent Erzsébet alakját teremti újjá üvegből, készül Apor Vilmos, Szent Ferenc, valamint a szegények boldoggá avatott orvosa, Batthyány-Strattman László megformálására. Önkéntelenül adódik a kérdés, változnak-e a szentek az idők folyamán. Hefter bölcsen példával illusztrál. ''''A Héderváry-kápolna Szent Istvánjával nem a katonát, az uralkodót akartam megmutatni, hanem azt, aki Magyarországot Szűz Mária kegyeibe ajánlotta. A szimbólumok rendkívül fontosak, kiváltképpen egy olyan, amely a szeretetről szól, az együvé tartozást erősíti. Mindez aktuálisabb ma, mint bármikor.''''