Warning: Illegal string offset 'body' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2482

Warning: Illegal string offset 'xtitle' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2485

Warning: Illegal string offset 'xsubtitle' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2486

Warning: Illegal string offset 'xbody' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2487

Warning: Illegal string offset 'xauthor' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2488

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Warning: Illegal string offset 'xattachment' in /var/vhosting/hu/stained-glass-hefter/chroot/public_html/www/res/corelib.php on line 2495

Az ólmozott üvegablak

Elhangzott az Üveg az építészetben című konferencián - Tölgyfa Galéria

Tisztelt Hallgatóság!

Sokan kérdezik napjainkban tőlem, hogy hogyan lettem színes, ólmozott üvegablakokkal foglakozó üvegművész egy olyan időszakban, amikor Magyarországon ez a művészeti ág (ez a 70-es évek) apatikus állapotban volt. Az utolsó tapasztalt szakemberek meghaltak, a műhelyek nagy része megszűnt. Nincsenek mesterek és művészek, akiktől tanulni lehetne. Nincs színes üveggyártás, és nem lehet alapanyaghoz jutni, amiből dolgozni lehetne.

Több válaszom is van erre a kérdésre, de most a kedvenc válaszomat mondom el: 1./ Jelképesen benne volta Truffeot híres filmjében a 451 fok Fahrenheitbe, amely Bradburry regényéből készült. Ott voltam a film végén abban az erdőben, ahol mindenkinek egy könyvet kellett megtanulnia, kívülről szó szerint, hogy fejében megőrizze, és tovább adja a jövő számára. Mert az igazi könyveket bármelyik pillanatban elégethették. Nekem az Üvegművészet története és technikája című könyv jutott.

Az üvegablak művészet az építészethez kapcsolódó díszítő művészet természetesen a maga szuverenitásában, a belső tér dekorációjának eleme.

A színes üvegablak kívülről az architektúra része, az ablaknyílást zárja le. Az épület belsejét is védi a külső időjárás káros hatásai ellen. Fényét a belső térben szemlélővel ellentétes oldalról, hátulról kapva, csak erős átvilágítás esetén fejti ki művészi hatását. A színes piktúra része, annak egy változata.

Míg a falfestmény, vagy a falakon elhelyezett képek színeikkel és ábráikkal magát a falat díszítik, csak közvetetten hoznak létre a belső térben színességet, addig az üvegablak az épület belső levegőjét, atmoszféráját színezi közvetlenül.

A színes üvegfelület a drágakövek ragyogását imitálva a bezúduló napfényt bontja színeire, egy állandóan változó kinetikus hatásokat keltő fényjátékra. Ez a fényjáték megjelenik a falakon, tárgyakon, a terekben mozgó embereken és az építészeti architektúra, látvány effektusait is befolyásolja. Ezeknek a fénytörténéseknek jelentéstartalmakat adhatunk és egy tág spektrumban a formai játékok és a dekorativitás szintjeiről eljuthatunk szellemi megnyilvánulásokat kifejező, gondolatokat közvetítő, tanulságokat tartalmazó ábrázolásokhoz is.

A színes, ólmozott üvegablakok színintenzitása, a színekké változott fény fényizássa, összehasonlíthatatlanul, felülmúl minden más színes felületet. Gazdagon, árnyaltan és kreatívan alkalmazható belső terek atmoszférájának befolyásolására, vagy olyan a képzőművészet tárgykörébe tartozó egyéni műalkotás létrehozására, amely egy belsőépítészeti tér igénye lehet.

A színes üvegablak anyaga mozaikszerűen egymás mellé helyezett színes, festett üveg és az azokat összefogó ólomsín. Hatását elsősorban e két anyag állandóan változó fénnyel való találkozása adja.

Az üvegablak művészet alkalmazott művészet. Témája, tematikája, formai megjelenése mindig függ attól a környezettől, ahova kerül.

A technológia és a készítési technika közel ezer éves, de ez nem zárja ki, hogy avatott kezekben, építész - művész összefogásával mai korszerű művek szülessenek.

Bátran merjék az építész kollégák alkalmazni az üvegművészetnek ezt a műfaját ott, ahol a fényviszonyok megengedik, ahol tereket kívánnak elválasztani egymástól, ahol nem kívánják, hogy a külső tér hatásai jelen legyenek, ahol ...és itt a végtelenségig folytathatnám. De ha nincs ötletük, kérdezzék meg az üvegművészeket.

Az üvegablak művészet szellemi csúcspontjai időben nagyon távol esnek egymástól. Több száz év is eltelik úgy, hogy az építészethez kapcsolódó díszítő művészetből kiszorul ez a műfaj, vagy csak nagyon alárendelt szerepet játszik.

A gótikában a szellemi és fizikai erőfeszítések legfőbb mozgatója az a hit, amely Isten felé fordította a lelket. Névtelenségbe, személytelenségbe és alázatba burkolva hirdetik a katedrálisok építészei és kézműves mesterei a Mi Asszonyunk Szűz Mária és Isten dicsőségét.

Az üvegablak Isten szavainak képmása. Oktat, tanít és történeteket mesél a múlt szentjeiről, és példaképeiről, Istennek tetsző és nem tetsző dolgokról, jóról és rosszról. Büntet és megbocsát, felemel és a szívébe fogad. Mindezt végtelenül egyszerű eszközökkel teszi és olyan keresetlen bájjal bánik a színekkel, a fénnyel és a rajzolattal, amely tökéletes formát ad tartalmának.

Az elkövetkező korokban, az építészetben más társművészeteké a prioritás.

Mire a XIX. első évtizedeihez érünk, az üvegablak művészet már rég nincs. Sőt a mesterség is feledésbe merül. Romokban hevernek a katedrálisok, csak hírmondónak marad egy-két gótikus üvegablak.

Az 1830-as évektől az építészetben a múlt értékeinek megmentése köztük a gótikus katedrálisok felújítása általános programmá válik. Ezen belül természetesen szerepet kap az üvegablakok restaurálása, rekonstrukciója is. Fellendül az üveggyártás, és Angliában feltalálják a gótikus üveg textúráját utánzó antik üveget.

A restaurálási feladatok újra felfedezik az üvegkészítő és üvegfestő mestert, a szakma rendkívül mértékben elterjed.

Üvegablakot készítek bármilyen stílusban; ez már a historizmus üvegablak készítő mester jelmondata. Ekkor már a tradicionális műhelyek egész sora működik szerte Európában és nem a restauráláson, hanem a kor idényeinek megfelelő üvegablakok készítésén van a hangsúly. Az egyház a legnagyobb megrendelő, de a középületek is gyakran kapnak ólmozott üvegablak díszítést. A technika tökéletessé fejlődik. De látványában leginkább a klasszicizmus és romantika tematikája jelenik meg, szinte festményszerűen az ablakok üvegfelületein. A fény, a színes üveg és az általuk keltett különleges atmoszféra szépsége másodrendű kérdés.

De jönnek a Pre-Raffaeliták és a szecesszió művészóriásai és mind azt ami az üvegben dekoratív lehetőség van, megmutatják. A Gótika óta először összhangot teremtve építészet és üvegablak művészet között.

Mi van a természet mögött, talán minden! talán semmi! Minden érti Ön! Cézanne ezzel a mondatával a mélyebb megismerés, a dolgok lényegének feltárására buzdítja a művészetet. Olyan új utak, lehetőségek megmutatója ő, amelyek a mai napig is hatnak, és hatással vannak valamennyi művészeti ágra. Az izmusok festő művészei közül sokan és jelentős üvegablakokat készítenek, amelyek festményeik üvegre festett másolatai. De többen is megérzik, hogy itt valami mást is lehetne csinálni. Az üveg lehetőségei, a színes fény által keltett hatások, formai szempontból rendkívül gazdagon alakíthatók, és alkalmasak arra is, hogy egy építészeti környezetben új távlatokat nyissanak művészetükben.

Az üvegművészek túljutva a szecesszió és art-deco tartalmi és formai gondolkodásán, új utakat keresnek. Elindul egy olyan generáció a Bauhaus mozgalmával és azt követő időszakban és ebben jelentős építészek is részt vesznek, amely felfogásában szemléleti motivációiban a mai építészeti ólmozott üvegablak készítés kiinduló pontját jelentik.

Az üvegablak művészet végre egy spirális pályára kerül és generációról-generációra a mester és a tanítvány folyamataiban az építészettel karöltve mind a mai napig megtalálja a fejlődés, szellemi és technikai formáit. A II. Világháborút követően a német és angol művészek vállalnak vezető szerepet e művészeti ág fellendítésében. Az 50-60-as években az építészeknek és az üvegművészeknek sikerült elérni, hogy a háborúkban elpusztult üvegablakokat ne rekonstruálják, hanem új Autonóm művek kerüljenek a templomokba és katedrálisokba. Közbe természetesen nagyon sok új egyházi jellegű épület épült, amibe az építész és az üvegablak művész közösen valósíthatta meg, sokszor ugyan tematikai határokon belül az ólmozott üvegről vallott elképzeléseit. A 70-es évekre már egy erős nemzetközi üvegművész generáció van és működik együtt a kor jelentős építészeivel az egész világon. Ma az üvegművészeti alkotások jelentős része már nem szakrális munka, hanem középületekbe kerül: bankokba, repülőtereken, oktatási intézményekbe, kórházakba, irodaházakba és bevásárló központokban kerül. Az üveg építészeti felhasználása szinte korlátlan. A régi és a modern technológiák olyan lehetőségeket kínálnak, amely közül számtalan alkalmas művészeti felhasználásra. Az ólmozott üveg csak egyezek közül és természetesen nem mindenhol és mindenkor alkalmazható, de bizonyosan kibővíti azokat a lehetőségeket, amely egy építészeti teret bensőségessé, kulturáltabbá és ezáltal emberibbé tehet.

Természetesen a művészetben, így az üvegablak művészetben a szabad akarat dönt: a szellemet nem köti a gravitáció, valami egészen más is elképzelhető és megvalósítható.